A csombormenta évelő, erőteljes növekedésű fűszernövény, élénkzöld, lándzsás levelekkel és friss, mentolos illattal. Gyorsan terjed, ezért rendszeres kordában tartást igényel. Illata hűsítő, íze lágyabb, kevésbé csípős, mint a borsmentáé.

A csombormenta a Kolostorkertben

A kolostorkertekben a csombormenta a frissítés és tisztítás növénye volt. Teaként emésztési panaszok, teltségérzet és rossz közérzet enyhítésére használták, valamint a meleg napokon hűsítő italként is szolgált.
A szerzetesek gyakran alkalmazták szájöblítőként és fürdők részeként is, mert friss illata tisztaságérzetet adott. A csombormenta a kolostori mindennapokban a test felfrissítésének egyszerű eszköze volt.

Szimbolikus jelentése

A csombormenta a kolostori gondolkodásban az éberség és tiszta figyelem növénye volt. Illata élénkít, de nem túlfűtött – segít jelen lenni anélkül, hogy kizökkentene a csendből.

Gyors növekedése miatt a mértékletességre is tanított: amit nem tartanak kordában, az könnyen eluralkodik. Ez a gondolat jól illeszkedett a szerzetesi fegyelemhez.

Üzenete a kertben

A kolostorkertben a csombormenta arra emlékeztet, hogy a frissesség nem luxus, hanem szükséglet. A test és az elme időnkénti felfrissítése segít megőrizni a belső egyensúlyt.
A csombormenta üzenete egyszerű és praktikus: a tiszta figyelemhez tiszta érzetekre van szükség. A kolostorkert egyik legéletközelibb, mégis fegyelmet igénylő növénye.