A kerti ruta évelő, félcserje jellegű növény, kékeszöld levelekkel és apró, sárga virágokkal. Jellegzetes, erőteljes illata megosztó, de könnyen felismerhető. Szárazságtűrő, napkedvelő növény, amely hosszú ideig megmarad egy helyen, ha megfelelő körülményeket kap.

A kerti ruta a Kolostorkertben

A kolostorkertekben a kerti ruta a védelem és tisztítás növénye volt. Úgy tartották, hogy elűzi a betegségeket, a kártevőket és a „rossz hatásokat”. Gyakran ültették a kert szélére, utak mentén vagy bejáratok közelébe, mintegy élő határként.
Gyógyászati célokra is használták, elsősorban emésztési panaszok és női problémák esetén, de mindig nagy körültekintéssel. A szerzetesek jól tudták, hogy a ruta erős hatású növény, amely csak mértékkel alkalmazható.

Szimbolikus jelentése

A kerti ruta a kolostori gondolkodásban a fegyelem és az önuralom jelképe volt. Kesernyés íze és erőteljes illata arra emlékeztetett, hogy nem minden, ami hasznos, kellemes is.

A rutát gyakran kapcsolták a megtisztuláshoz és a bűnbánathoz, ezért szertartásokban és szimbolikus cselekedetekben is szerepet kapott.

Üzenete a kertben

A kolostorkertben a kerti ruta arra tanít, hogy a védelemhez határokra van szükség. Nem minden növény hívogat – van, amelyik távolságot kér, és ezzel szolgál.
A ruta jelenléte emlékeztet arra, hogy a belső rend nemcsak elfogadásból, hanem következetességből is fakad. A csend és a tisztaság őrzése aktív feladat.