A pünkösdi rózsa évelő növény, erőteljes gyökérzettel és nagy, gazdagon telt virágokkal. Tavasszal, általában május végén–június elején virágzik. Virágai rózsaszínes, pirosas vagy fehéres árnyalatúak, megjelenése ünnepélyes és feltűnő, mégis harmonikus.

A pünkösdi rózsa a Kolostorkertben

A kolostorkertekben a pünkösdi rózsa elsősorban gyógyító növényként volt jelen. Gyökerét a középkori gyógyászatban idegi eredetű panaszok, görcsök és nyugtalanság kezelésére használták. Emellett védelmező növénynek is tartották, amely távol tartja a betegséget és a „rossz hatásokat”.
A pünkösdi rózsa gyakran a kert olyan részén kapott helyet, ahol meg lehetett állni, és ahol a virágzás idején a látvány maga is gyógyító hatású volt.

Szimbolikus jelentése

A pünkösdi rózsa neve és virágzása miatt a megújulás és a lélek felébredésének jelképe lett. A pünkösd a Szentlélek eljövetelének ünnepe, amely új erőt és tisztaságot jelent – ezt a jelentést hordozta a növény is.

Gazdag virágzata az isteni bőség és a kegyelem megnyilvánulásaként jelent meg a kolostori gondolkodásban.

Üzenete a kertben

A kolostorkertben a pünkösdi rózsa arra emlékeztet, hogy a gyógyulás nem mindig csendes és visszafogott. Van, amikor az ünnep, a szépség és az öröm is része a gyógyító folyamatnak.
A pünkösdi rózsa üzenete világos: a megújulás időről időre látványos formát ölt – és ezt érdemes észrevenni, megélni, majd továbbvinni a csendbe.

• Mítoszok kertje